Váradi Helga a művészet, a kutatás és a belső átalakulás élő metszéspontján alkot. Történelmi billentyűs hangszereken szerzett képzettségét Európa kulturális városaiban mélyítette el – Budapest, Bécs, Lyon, Siena, Bázel, Zürich tengelye mentén.

 

Munkássága a díjnyertes művésztől – Gianni Bergamo-díj, Lugano – a kutató kulturális közvetítőn át a gyógyító művészet úttörőjéig ível. Koncertjei során a Bázeli Kamarazenekarral, a Camerata Zürich, a CHAARTS együttes tagjaival és más formációkkal Európa és Dél-Amerika színpadain volt hallható.

 

Projektjeiben és publikációiban – például Stefi Geyer hegedűművésznő monográfiájában (Peter Lang, 2020), a Bartók & Baroque (2016) és Nannerl Mozart (2018) albumokban, vagy az interdiszciplináris APPASSIONATA (2022) kötetben – a hang, az emlékezet és a lélek rezonanciájának kapcsolatait tárja fel.

 

A kulturális menedzsment terén szerzett tapasztalatai – többek között a Lucerni Színház projektvezetőjeként és a Les Soirées Amusantes bázeli egyesület alapító tagjaként – után ma a Rudolf von Tobel Tanulmányi Alapítvány kuratóriumának tagjaként tevékenykedik. Az alapítvány keretében fiatal zenészek támogatásán és nemzetközi csereprogramok megvalósításán dolgozik, többek között a Pau Casals Alapítvánnyal és a Madridi Egyetemmel együttműködésben.

 

Hivatását a párbeszéd, a nyitottság és a művészet gyógyító erejébe vetett hit vezérli. 2025 óta az antropozófikus művészetterápia (festés és plasztika) területén folytat tanulmányokat, abban a meggyőződésben, hogy az alkotás a megújulás legmélyebb formája, életünk számtalan útkereszteződése során.